Évszakok és helyek a terápiás folyamatban

A cikk szerzője: Szládovics Levente Gellért, a Therapio okleveles pszichológus szakembere

📍HELYEK 

Emberként velünk született hajlam van bennünk az élet és az életszerű folyamatok iránti vonzalomra és arra, hogy kapcsolatot keressünk az embernél tágabb világgal. Az emberi identitás és a személyes kiteljesedés alapvetően összefügg a természethez való viszonyunkkal.

Bizonyos földrajzi terek és helyek erőteljes, specifikus tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek elősegíthetik a pszichológiai munka végzését. Egyes természeti helyeknek különleges hatásuk van az emberi affektusokra, és használhatók az érzelmek és érzelmi reakciók feltárására a terápiás, illetve tanácsadói folyamat során.

Az erdők megtartó és tartalmazó közegként működhetnek sokak számára, segítve a kliens érzelmi stabilitását.

A partszakaszok és strandok liminális (átmeneti) terek, amelyek erőteljes érzelmi töltettel rendelkezhetnek, és segíthetnek a határokkal való munkában, az átmenetek feldolgozásában.

A hegyek pedig hosszabb folyamatok során eszközként szolgálhatnak a természeti világgal való kapcsolatunk elmélyítésére, valamint a belső pszichológiai és érzelmi válaszok kiváltására, elősegítve ezzel a személyes fejlődést és a változásokat. 

☀️ÉVSZAKOK

Énünk egy folyamatos évszakos ciklus részeként létezik, amely tükrözi annak megértését, hogy lelkiállapotunk és nehézségeink sem statikusak, hanem folyamatosan változnak.

A változások és az átmenetek folyamatában vagyunk, egyik állapotból a másikba, akárcsak az évszakok váltakozása. A nyelvben is előszeretettel használjuk metaforaként az évszakokat, mikor életünk tavaszáról, nyaráról, őszéről és teléről, tehát életünk szakaszolásáról beszélünk.

Élettörténetünkben ugyanakkor láthatunk körkörös mozgásokat, ismétlődéseket, olyan mintázatokat, melyeknek egy részét biztosan továbbvinnénk a következő “szezonra”, másik részét viszont szívesen elhagynánk, vagy változtatnánk rajta.

Ahogy a jellemzően természetben, úgy a személyiségünkben sem egyik pillanatról a másikra történik nagy ívű változás. Idő szükséges hozzá. Ami pedig tegnapról mára kis változásnak, jelentéktelen különbségnek tűnik, az lépésekben haladva, folyamatban gondolkodva óriási változásokat, különbségeket hozhat magával.

Ha nem is holnapra, vagy holnaputánra, de évszakokban már mérhető távolságra.