TherapĂ©diađ
HipnoterĂĄpia
đ A hipnoterĂĄpia egy olyan mĂłdszer, amelyben a terapeuta hipnĂłzis segĂtsĂ©gĂ©vel segĂt a pĂĄciensnek hozzĂĄfĂ©rni a tudatalatti tartalmaihoz. â Ez a technika hasznos lehet szorongĂĄs, depressziĂł, fĂłbiĂĄk Ă©s pszichoszomatikus betegsĂ©gek...
HipnoterĂĄpia
đ A hipnoterĂĄpia egy olyan mĂłdszer, amelyben a terapeuta hipnĂłzis segĂtsĂ©gĂ©vel segĂt a pĂĄciensnek hozzĂĄfĂ©rni a tudatalatti tartalmaihoz. â Ez a technika hasznos lehet szorongĂĄs, depressziĂł, fĂłbiĂĄk Ă©s pszichoszomatikus betegsĂ©gek...
PszichodrĂĄma
đ A pszichodrĂĄma egy csoportos önismereti Ă©s terĂĄpiĂĄs mĂłdszer, amelyben a rĂ©sztvevĆk dramatikus szerepjĂĄtĂ©kokon keresztĂŒl dolgoznak fel szemĂ©lyes Ă©lmĂ©nyeket Ă©s konfliktusokat. A csoport tagjai eljĂĄtszanak kĂŒlönbözĆ Ă©lethelyzeteket, ami segĂt mĂ©lyebben...
PszichodrĂĄma
đ A pszichodrĂĄma egy csoportos önismereti Ă©s terĂĄpiĂĄs mĂłdszer, amelyben a rĂ©sztvevĆk dramatikus szerepjĂĄtĂ©kokon keresztĂŒl dolgoznak fel szemĂ©lyes Ă©lmĂ©nyeket Ă©s konfliktusokat. A csoport tagjai eljĂĄtszanak kĂŒlönbözĆ Ă©lethelyzeteket, ami segĂt mĂ©lyebben...
Trauma
đ A trauma olyan esemĂ©ny vagy Ă©lmĂ©ny, amely mĂ©ly lelki sebet okoz, Ă©s meghaladja az egyĂ©n megszokott megkĂŒzdĂ©si kĂ©pessĂ©gĂ©t. Ilyen esemĂ©nyek lehetnek pĂ©ldĂĄul balesetek, termĂ©szeti katasztrĂłfĂĄk, erĆszakos cselekmĂ©nyek vagy sĂșlyos...
Trauma
đ A trauma olyan esemĂ©ny vagy Ă©lmĂ©ny, amely mĂ©ly lelki sebet okoz, Ă©s meghaladja az egyĂ©n megszokott megkĂŒzdĂ©si kĂ©pessĂ©gĂ©t. Ilyen esemĂ©nyek lehetnek pĂ©ldĂĄul balesetek, termĂ©szeti katasztrĂłfĂĄk, erĆszakos cselekmĂ©nyek vagy sĂșlyos...
SzemĂ©lyközpontĂș tanĂĄcsadĂł
đ A szemĂ©lyközpontĂș tanĂĄcsadĂł olyan szakember, aki Carl Rogers humanisztikus pszicholĂłgiai irĂĄnyzatĂĄt követve segĂti klienseit önismeretĂŒk mĂ©lyĂtĂ©sĂ©ben Ă©s problĂ©mĂĄik megoldĂĄsĂĄban. MunkĂĄja sorĂĄn hĂĄrom alapvetĆ elvet alkalmaz: 1. Empatikus megĂ©rtĂ©s: MĂ©lyen...
SzemĂ©lyközpontĂș tanĂĄcsadĂł
đ A szemĂ©lyközpontĂș tanĂĄcsadĂł olyan szakember, aki Carl Rogers humanisztikus pszicholĂłgiai irĂĄnyzatĂĄt követve segĂti klienseit önismeretĂŒk mĂ©lyĂtĂ©sĂ©ben Ă©s problĂ©mĂĄik megoldĂĄsĂĄban. MunkĂĄja sorĂĄn hĂĄrom alapvetĆ elvet alkalmaz: 1. Empatikus megĂ©rtĂ©s: MĂ©lyen...
Szakpszichológus-jelölt
đ A âszakpszicholĂłgus-jelöltâ kifejezĂ©s olyan pszicholĂłgust jelöl, aki mĂĄr megszerezte mesterfokozatĂș diplomĂĄjĂĄt (Okleveles pszicholĂłgus), Ă©s jelenleg szakirĂĄnyĂș szakkĂ©pzĂ©sben vesz rĂ©szt egy adott terĂŒleten, pĂ©ldĂĄul klinikai vagy tanĂĄcsadĂł pszicholĂłgiĂĄban. đ Ez...
Szakpszichológus-jelölt
đ A âszakpszicholĂłgus-jelöltâ kifejezĂ©s olyan pszicholĂłgust jelöl, aki mĂĄr megszerezte mesterfokozatĂș diplomĂĄjĂĄt (Okleveles pszicholĂłgus), Ă©s jelenleg szakirĂĄnyĂș szakkĂ©pzĂ©sben vesz rĂ©szt egy adott terĂŒleten, pĂ©ldĂĄul klinikai vagy tanĂĄcsadĂł pszicholĂłgiĂĄban. đ Ez...
Autogén tréning
đ§ââïž Az autogĂ©n trĂ©ning egy relaxĂĄciĂłs technika, amelyet Dr. Johannes Heinrich Schultz nĂ©met neurolĂłgus Ă©s pszichiĂĄter fejlesztett ki az 1920-as Ă©vekben. A mĂłdszer cĂ©lja a testi Ă©s lelki ellazulĂĄs elĂ©rĂ©se...
Autogén tréning
đ§ââïž Az autogĂ©n trĂ©ning egy relaxĂĄciĂłs technika, amelyet Dr. Johannes Heinrich Schultz nĂ©met neurolĂłgus Ă©s pszichiĂĄter fejlesztett ki az 1920-as Ă©vekben. A mĂłdszer cĂ©lja a testi Ă©s lelki ellazulĂĄs elĂ©rĂ©se...