Időpontfoglalás

Rólam ⬇️

Bemutatkozó👋

Amikor egy ember besétál hozzám, az elsődleges számomra mindig az, hogy közelebb kerüljek ahhoz az élményhez és megéléshez, ami az ő számára meghatározó. A segítés folyamatáról szeretek úgy gondolkodni, mint egy sötét sikátorrendszerről, ahol mi segítők a hozzánk fordulókkal közösen tanuljuk meg azt, hogyan is működik az elemlámpa, amely a másik ember „zsebében van elrejtve”.  A kliensekkel való munkában elsősorban arra figyelek, hogy empátiás figyelemmel közelítsek a másik ember érzéseihez és gondolataihoz, és ezek kibontásán keresztül tudjunk eljutni olyan mélyebb önmegértéshez, amely valamilyen okból el van fedve a kliensben.

A magánpraxis mellett jelenleg két, szenvedélybetegekkel foglalkozó civil szervezetnél dolgozom, ahol egyéni konzultációkban vagyok jelen, illetve csoportot vezetek rendszersen. Emellett személyközpontú módszerben képződöm, aminek szemléletrendszere áthatja a mindennapi munkám folyamatát. A konzultációk alatt leginkább arra figyelek, hogy a másik emberrel együtt vegyük szemügyre azokat a belső tartalmakat, amik kevésbé láthatóak és nehezen megfoghatóak az adott pillanatban. Mindezen túl saját megélt tapasztalataimat és önismereti utamat is fontosnak tartom a munkámban, rendszeresen járok képzésekre és szupervízióba.

Azt vallom, hogy életünk egyik legfontosabb feladata, hogy saját nehézségeinket ne eltoljuk magunktól, hanem azokhoz közelebb lépve, képesek legyünk megállni mellettük és idővel megérteni, elfogadni azokat. Hiszen ahogy Rogers mondja: “A különös paradoxon az, hogy amikor elfogadom magamat olyannak, amilyen valójában vagyok, azután tudok változni.” Az így bekövetkező növekedés pedig talán az egyik legizgalmasabb emberi tapasztalás lehet.